Jubileumi engesztelő virrasztás a Sziklatemplomban november 25-én

November 25-i imaalkalmunkkal csatlakozunk az erre a napra meghirdetett, A Király! A királyod? 20 000-en együtt az Úrral! c. kezdeményezéshez.

2017. november 25.

A NEK szervezőinek erre a napra meghirdetett, A Király! A királyod? 20 000-en együtt az Úrral! c. kezdeményezéséhez csatlakozva, valamint megemlékezve a két évvel ezelőtti legelső alkalomról, 2017. november 25-én, a 20 órai szentmise és Befejező imaóra után megtartjuk az engesztelő szentségimádást lelki megújulásunkért, hogy igaz keresztényként valóban a föld sója és a világ világossága legyünk.

Mindenkit szeretettel várunk!

Pálos testvérek


2015 novemberében, Krisztus Király vigíliáján elkezdtük az engesztelő virrasztást a sziklatemplomban.
Az akkori meghívóban így fogalmaztuk meg a lényeget:

„... ami körülöttünk az országban, Európában történik elsősorban abból adódik, hogy mi keresztények ("krisztusiak") elfordultunk az Atyától, Krisztustól, a Szentlélektől..., a Szentháromságban jelen lévő Egy Istentől! Ennek szellemében szeretnék – egy kilenced keretében – szentségimádást, “virrasztást” , kezdeményezni olyanokkal, akik töredelmes, tiszta szívvel engesztelnének saját és mások, elsősorban a Krisztusban hívők bűneiért - Európa, Magyarország Egyházáért, a papokért, szerzetesekért - ...és azért, ami ebből természetszerűleg kell hogy következzék: ne csak hallgassuk Krisztus tanítását, hanem meg is tegyük életünkben!”

Mindezeket átgondolva, átimádkozva – a kilenced gyümölcseként – felelevenítettük, tudatosítottuk és nyomatékosítottuk az eredeti szándékot. Újra fogalmaztuk a lényeget:

”Első péntekenként az esti szentmise és befejező imaóra után, kb. 9 órától fél 11-ig folytatnánk az engesztelő virrasztást Krisztus küzdő egyházáért, hogy mi keresztények visszatérjünk első szeretetünkhöz és valóban a föld sója és a világ világossága legyünk, hiszen erre kaptunk meghívást! Legyünk hiteles keresztények,Krisztusiak, hogy újra azt mondhassák rólunk a pogányok, mint a kereszténység első századaiban: Nézzétek, hogy szeretik egymást! Szeretettel hívunk és várunk minden kedves testvérünket, aki töredelmes lélekkel imádkozna ezzel a szándékkal a szívében az Oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztus előtt”.

Kulcs-fontosságú, hogy milyen szándékkal szólítjuk meg az Atyát, a Fiú által a Szentlélekben. A bajok gyökerére kell kérnünk a kegyelem gyógyító erejét. Vagyis, ha elsősorban magunk megváltozásáért, jobbá válásáért, Krisztusban való újjászületésünkért fohászkodunk – és erre minden erőnkkel törekszünk is – hatással leszünk környezetünkre, barátainkra, a családra, a rendre, az egyházra, a nemzetre, sőt még ellenségeinkre is, így növelve Krisztus békéjét és szeretetét – Isten Országát – e világon!

Rá kell döbbennünk, hogy nem elég naponta szentmisére járni, szemlélődni az Oltáriszentség előtt, imádkozni a rózsafűzért, virrasztani, böjtölni, stb. Ha mindezektől – mint kegyelmi eszközöktől – nem válunk nap mint nap krisztusibbá a mindennapok tevékenységeiben, emberi kapcsolatainkban, nem tettünk semmit… Terméketlen fügefa maradunk, csak zöldellünk, de gyümölcsöt nem hozunk. Érzékelhetőnek kell lennie a világ számára – gondolkodásunkon, szavainkon, cselekedeteinken –, hogy életünk középpontja Jézus Krisztus! Ahogy Ferenc pápa fogalmazott, bele kell zuhannunk Krisztus misztériumába, abba a misztériumba amit már nem tudunk kontrollálni, ahol már nincsenek szavak csak az irgalmas szeretet ölelése.
„Legyetek szentek, mert Én Szent vagyok!” Erre kaptunk meghívást! Nem kevesebbre! Mint királyi papság és szent nemzet! Hát hajrá, lobbantsuk fel szívünk mélyén pislákoló lángocskát és merjünk Jézus Krisztus barátai, tanítványai lenni!!!

Továbbra is hálás köszönet pálos testvéreinknek, a fehér barátoknak, hogy jelenlétükkel és háttérimáikkal már két éve támogatják ezeket az imaalkalmakat!

Lengyel Csaba

***

„Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást! Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek egymást ti is. Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” (Jn 13,34-35) 


Könyörögjünk! 
Urunk és Istenünk, Mindenható Atyánk, töredelmes lélekkel és alázatos szívvel borulunk le az Oltáriszentségben jelen lévő Isteni Fiad színe elé küzdő Egyházadért. Világosítsd meg elménket, gyújtsd lángra szívünket, hogy visszatérjünk első szeretetünkhöz és valóban a föld sója és a világ világossága legyünk, hiszen erre kaptunk Tőled meghívást. Növeld hitünket, erősítsd reményünket, tökéletesítsd szeretetünket, hogy mindenkor és minden helyzetben megvalljunk téged a Dicsőséges Szentháromságban. Hozzád fohászkodunk azokért is, akik üldözik egyházadat, és akik még nem ismerték meg Szent Fiadat, Jézus Krisztust, aki az Út az Igazság és az Élet! A Boldogságos, mindenkor Szeplőtelen Szűz Mária, az összes angyalok és szentek közbenjárására könyörgésünk jusson Szent színed elé, hogy túláradó kegyelmed által, lélekben újjászületve igaz életünkkel hirdessük az Örömhírt és építsük a Te Országodat! A mi urunk Jézus Krisztus a te fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen