Szentmise az egykori örményesi kolostornál

Szabadtéri szentmise és kulturális program gyönyörű természeti környezetben május 12-én

2018. május 12.

A mai Zalacsány területén egykor működő örményesi Pálos Kolostor emlékének szentelve 2018. május 12-én, szombaton gyönyörű természeti környezetben szabadtéri szentmisét és kulturális programot szervez Zalacsány Község Önkormányzata és a zalacsányi Pálos Vendégház, együttműködésben a Magyar Pálos Renddel és a Zalacsányi Római Katolikus Plébániával. Ezúton szeretettel meghívjuk rendezvényünkre!

Program:

10.30 Szabadtéri szentmise az örvényeshegyi szabadtéri színpadon - Csóka János, a Magyar Pálos Rend tartományfőnökének celebrálásában

12.00 Közös imádság az egykori örményesi kolostor helyén

12.30 Népzenei koncert. Fellép: Mihó Attila és barátai zenekar

14.15 Régészeti előadás a Pálos Vendégház borozójában: aktualitások a zalai pálos lelőhelyek régészeti kutatása kapcsán – Havasi Bálint, a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója.

A rendezvény helyszíne: 8782 Zalacsány, Örvényeshegy 42. – PÁLOS VENDÉGHÁZ – Szabadtéri Színpad

RSVP – részvételi visszaigazolását megköszönjük:

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. vagy 06-20-910-9974

A rendezvény meghívója.

***

Az örményesi kolostor története 1378-tól ismert hiteles forrásból, amikor az örményesi perjel Eleket elcserélte egy másik birtokért. Az alapítás azonban már korábban történhetett, talán már a 13. század végén. 1378 után a 14. század végéig folyamatosan követhető a kolostor története. 1388-1503 között olyan jelentős birtokadományokkal gyarapodott, hogy a rend egyik legjobban ellátott kolostora lett. Kegyura mindvégig a Kanizsai család volt. 
Sőt, a Documenta artis Paulinorum szerint e Boldogasszonyról nevezett örményesi kolostort ez a Kanizsai család is alapította 1378 előtt. Első lakói pedig valószínűleg az Elek-Szigete kolostorból települtek át.

A kolostor helyét mára ... csak a hagyomány tartja számon, amely a falu utolsó házával szemben levő legelőrészre lokalizálja. Az itt található bozótos hely környezetében nagyobb mélyedés van, mivel innen termeltek ki utoljára köveket a község házainak építéséhez. A vékony termőtalaj alatt több helyen is kitűnik a habarcs- és téglatörmelék. Falmaradvány, illetve falhely már nem ismerhető fel.

örvenyes

Forrás: Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006)