Pálos Madonna

Cserháti Ferenc püspök megáldotta a pilisszentkereszti Pálos Madonna-kegyképet.

2019. október 28.

A közelmúltban jelent meg Prokopp Mária művészettörténeti albuma Pilisszentkereszt templomáról. Ennek készítése során, az egyházmegyei dokumentumokból kiderült, hogy 1939-ben a templom berendezései között volt egy Pálos Madonna-festmény. E képet áldotta meg és helyezte vissza Cserháti Ferenc püspök szentmise keretében ünnepélyesen a pilisszentkereszti templomba október 20-án.

A külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspököt a hívek nevében Bakai József, a pilisszentkereszti egyháztanács elnöke köszöntötte. Cserháti Ferenc az ünnepi szentmise végén áldotta meg a kegyképet. A Pálos Madonna visszahelyezésének ünnepén a hívek mellett jelen voltak a helyi plébánia képviselő-testületének tagjai, a település elöljárói és Peller Márton polgármester.

Az eseményen az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium diákjai két pálos énekművet adtak elő, Pálmai Árpád karnagy-tanár vezetésével.

A Boldog Özsébről szóló ének szövegét a szentmisén jelen lévő Arató László pálos konfráter írta az 1950-es üldöztetés éveiben. Az ünnepen a pálos rend nevében is szólt a megjelentekhez.

Prokopp Mária művészettörténész előadásban ismertette a pilisszentkereszti templom művészettörténeti értékeit, részletesebben is szólt a most megáldott Pálos Madonna-kegyképről.

Pilisszentkeresztet a pálos szerzetesek alapították a törökök kiűzése után, majd 1766-ban templomot építettek, melyet 1772-ben Szalbek Károly püspök szentelt fel. A templom berendezése is a pálosokhoz kötődik: az akkor épülő pálos központból, a pesti egyetemi templomból érkezhettek Szentkeresztre az építőmesterek, valamint az oltárokat és a falfestményeket alkotó művészek.

A pálosok templomai általában búcsújáróhelyek voltak, így Pilisszentkereszt temploma is. A szentkereszti búcsújárás máig élő hagyomány.

A Fekete Madonna-kegykép ismét a régi fényében várja a híveket és a zarándokokat.

Szöveg és fotó: Legeza László