Régi-új pálos kincs vár felfedezésre a Dél-Börzsönyben

A Magyar Kurír beszámolóját idézzük az egykori toronyaljai kolostor helyén épült pálos emlékhely megáldásáról.

2020. június 27.

A Börzsöny belsejében, távol a lakott területektől állt egykor Toronyalja, a pálosok Szent Mihály-temploma és kolostora. Történetüket megidézve állítottak imára és szentmise ünneplésére hívó emlékhelyet pályázati támogatásból az Ipoly Erdő Zrt. és a Magyar Természetjáró Szövetség együttműködésével. Puskás Antal OSPPE pálos tartományfőnök áldotta meg a létesítményt június 25-én.

Amint letérünk a Kóspallag és Márianosztra felé vezető útról, és nekivágunk a kaptatónak az erdő sűrűje felé, pillanatok alatt belekerülünk abba a varázsba, ami egykor a pálos testvéreket arra késztette, hogy itt kezdjenek Istennek szentelt életet, és kolostort építsenek a rejtekben közösségüknek. Éppen csak annyi területet kiszakítva az erdőből, ami létfenntartásukat lehetővé tette. Az Árpád-korban település volt itt a Kis-Hanta- és Korompa-patak közelében, a Malomvölgyi-patak mellett. Ez volt Toronyalja. Nevét a szomszédos meredek dombtetőn épült tornyos vár – a „Bibervár” – után kapta. Itt telepedtek meg a pálos barátok, és kezdtek kolostoruk építésébe a 14. században.

A barátok akkor telepedhettek itt le, amikor a korábban viszonylag sűrűn lakott Dél-Börzsöny településeinek szerkezete átalakult – egy-egy kicsi, tanyaszerű település helyett centralizálódott a terület; a felhagyott, lakatlanná vált telepeket (királyi erdőterületeket) pedig megkapták a szerzetesek. Toronyalja is így válhatott a pálosok lakóhelyévé.

A pálosok kolostorukat Szent Mihály tiszteletére szentelték; közepes méretű lehetett, a márianosztrai perjelséghez tartozott. Történetükről azonban alig maradt fenn adat. Legelőször a templomot kezdték építeni a 14–15. század fordulóján. Keletelt, támpilléres szentélyét később kibővítették, északról kapcsolták hozzá a szabálytalan négyszög alakú kolostorszárnyat. Ennek az udvara lehetett az a terület, ahol egy közel 20 méter mély kutat tártak fel a régészek – ez a ma látható egyetlen emlék az egykori kolostorból. A környék várai 1540 körül kerültek török kézre, valószínűleg a kolostor is ez idő tájt néptelenedett el, és indult enyészetnek. A pálos múlt feltárása már az 1980-as években megkezdődött, de csak egy uniós pályázat, a Magyar Természetjáró Szövetség, valamint konzorciális partnere, az Ipoly Erdő Zrt. együttműködésének köszönhetően válhatott teljes körűvé.

Az emlékhely a kolostortemplomot idézi meg. Az építmény a földhöz képest kissé megemelt talapzatra került. Alatta vannak az egykori falazat romjai, amit a kivitelezés érintetlenül hagyott. Az emlékhelyet pontalapokra helyezték, betonkockákon áll a rétegelt ragasztott vörösfenyő tartószerkezetű, nyitott építmény, az eredeti, nyolcszög záródású szentély mintáját követve. Benne oltárasztal áll, a boltozat csúcspontján óriási fakereszt függ. A hajóban a hívők, megemlékezők számára hat fapadot helyeztek el. A templomhajó a kiemelkedést körülvevő, cserjéstől megtisztított terület, a „falakat” a fák alkotják: óriástölgyek, juharok.

A környező falvakból – Kóspallagról és Szokolyáról – Temesvári Károly Benedek OSPPE plébános vezetésével nagy csoport zarándok érkezett. A vendégeket Kiss László, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója köszöntötte. Bemutatta az erdőgazdaság törekvését, mely a „nyitott erdő” programmal válaszol a társadalom egyre szélesebb rétegeinek igényére. A táj természeti és kulturális értékeinek feltárásával, megőrzésével és bemutatásával kívánják gazdagítani a természetjárást. Ezt célozza számos fejlesztés, így a Julianus- és a csóványosi kilátó, a kirándulóközpont Katalinpusztán és Királyréten, vagy a börzsönyi kisvasút felújítása.

Az emlékhely elkészültét szentmisével ünnepelték. Puskás Antal főcelebránsnak, a pálos rend tartományfőnökének bevezető beszéde egyben köszönetnyilvánítás is volt az „ajándékért”. Az, hogy „hamvaiból” feltámadt az egykori templom szentélye, arról ad bizonyosságot, hogy nem halt ki az emberek szívéből a vágy az „isteni” után – fogalmazott. Az elöljáró mindazokért ajánlotta fel a szentmisét, akik időt, energiát és munkát szenteltek az emlékhely megvalósítására, akik itt összegyűltek és össze fognak gyűlni a jövőben, valamint az itt élt pálos elődökért.

Szentbeszédében a kolostor névadójához, Szent Mihályhoz kapcsolódva úgy fogalmazott: „Isten Mihály arkangyalt a gonosz legyőzésére rendelte. A harc a jó és a rossz között kívül és belül, körülöttünk és a lelkünkben ma is folyik. A pálos testvérek egykor azért vonultak ki az erdők csendjébe, hogy szívükben megvívják ezt a küzdelmet. Ma nekünk is meg kell harcolnunk a jó győzelméért. Béke és nyugalom van körülöttünk, mintha minden rendben lenne. De egy másik, rejtett szinten ott van az egyre elhatalmasodó elszakadás Istentől, az életünk alapvető talapzatait megkérdőjelező viszonyulás. Hogy ma is vannak küzdők, arról tesz tanúságot a hamvából feltámadt múlt. Arra hív, hogy szívünkben mi is lássunk neki a küzdelemnek, szegüljünk szembe az Istentől elszakító ellenséggel. Krisztusból erőt merítve éljen bennünk a bizonyosság, hogy le tudjuk győzni a sátánt.”

Puskás Antal a szentmisét követően megáldotta az emlékhelyet, majd köszöntők hangoztak el. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetet járó, azt szerető és ebben élő ember „természetesen” gondolkodik. Saját bőrén tapasztal hideget és meleget, elfogadja az őt körülvevő világ törvényeit, tudatában van teremtettségének, képes úgy együtt élni a természettel, hogy tiszteletben tartja törvényeit. Természetközelisége megóvja a pusztító gondolatoktól és életellenes jelenségektől. Tudja, hogy a bajban össze kell fogni, hogy az életünket szilárdító gyökereket meg kell óvni.

Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár azt mondta, hogy amikor újra életre keltünk egy ilyen objektumot, akkor mindig egy kicsit az emberségünk, a magyarságtudatunk kell hogy megmozduljon, felébredjen. Tájékoztatott, hogy az állami erdőgazdaságok évente csaknem 4 milliárd forintot fordítanak a turisztikai létesítmények fenntartására, megóvására, melyek iránt egyre nagyobb az érdeklődés, ahogy ez a karantén idején különös erővel megnyilvánult. Elmondta, immár negyedik alkalommal rendeznek erdei vándortáborokat, így négyezer diák járja nyáron a természetet az erdőgazdaságok szervezésében.

Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója – röviden vázolva a civil szervezet szerepvállalását a fejlesztéseket célzó beruházásokban – elmondta, tizenegy konzorciális partnerrel hét pályázat keretében, közel kétszáz helyszínen hajtanak végre kisebb és nagyobb fejlesztéseket.

A ünnepi alkalmat az egykori kolostor egyetlen ma is látható emlékénél, az egykori kútnál, az árnyas fák alatt a pálosokhoz ezer szállal kötődő Misztrál együttes műsora zárta.

A Márianosztra-Toronyalja pálos kolostor emlékhely európai uniós társfinanszírozásból valósult meg. A Magyar Természetjáró Szövetség konzorciális partnere a Gyalogszerrel felfedezni a Börzsönyt című pályázatban az Ipoly Erdő Zrt. volt. A 2017-ben kezdődött fejlesztési program keretében az Ipoly Erdő Zrt. beruházásaként elkészült a Királyréti Fogadóközpont, mely az évente mintegy 500 ezer látogatót vonzó királyréti helytörténeti és erdei gazdálkodástörténeti bemutató helyszíne, valamint megismerteti az érdeklődőket a környék, Szokolya és Huta gazdag múltjával, az ott folytatott gazdálkodás történetével. Hamarosan elkészül ugyancsak Királyréten a vár-hegyi kilátó, ősszel pedig az Irma-forrásnál játszóteret fognak átadni.

Fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír

Forrás: Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Forrás és képgaléria a Magyar Kuríron.