Mindszenty emlékérmet kapott a Pálos Rend

Az emlékérmet idén a Magyar Pálos Rend kapta, melyet Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke adott át

2015. szeptember 27.

Mindszenty József hercegprímás szobrát avatták fel szeptember 27-én, vasárnap Kecskeméten a Mindszenty Társaság szervezésében, a Nagytemplom előtti téren.

Az ünnepség érseki szentmisével kezdődött 15:00 órakor a Kecskeméti Római Katolikus Nagytemplomban. A szentmisét dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatta be. A szentmisét a szoboravatás követte, majd a Mindszenty emlékérem átadására került sor. Az emlékérmet idén a Magyar Pálos Rend kapta, melyet Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság ügyvezető elnöke adott át Csóka János tartományfőnöknek. A tartományt még Dr. Szentirmay Tamás hivatalvezető képviselte az ünnepségen.

Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének ünnepi beszédét alább olvashatják:

Mindszenty bíboros kecskeméti szobra előtt

Itt állunk Kecskemét főterén, a legendás Öregtemplom szent erőterében, Mindszenty Bíboros urunk bronzból öntött mellszobra előtt.

Köszönet az alkotónak, Máté István csongrádi szobrászművésznek, aki társával, Lantos Györgyivel együtt családi életben, művészetükben Bíboros urunk szellemiségét jelenítik meg.

Köszönjük Kecskemét városának, hogy méltó és igazságos, illő és üdvös helyet adott Isten szolgájának. Itt Kecskeméten eddig is jelen volt Bíboros urunk a szívekben, imákban és sóhajokban, múltat idéző gondolatokban és aggodalmas jövőt látó képzetekben. A Szent Család ereklyéi fölerősítik a keresztény térerőt. Szent István királyunk, Boldog Gizella királyné és Szent Imre szentséges ereklyéi, Mindszenty bíboros urunk mennybéli valóságával és bronzból formázott jelenlétével korparancsot fogalmaz: a magyarságban újra kell éleszteni őseink parázsló hitét.

Magyarországon a jelen korban nemcsak a magyar egyház, nemcsak a magyar vallás, nemcsak Magyarország sorsa forog kockán, hanem elsősorban a katolicizmusnak az ügye az egész világon.

Mindszenty bíboros urunk, 1945

Ezt a mondatot Mindszenty bíboros urunk fogalmazta 1945-ben.

Kegyetlenül időszerű mondat.

Ismétlem: „Magyarországon a jelen korban nemcsak a magyar egyház, nemcsak a magyar vallás, nemcsak Magyarország sorsa forog kockán, hanem elsősorban a katolicizmusnak az ügye az egész világon.”

Ma, amikor megriadt lélekkel, a félelmetes és fenyegető hírek hatása alatt, a migránsáradat feszültségében kérdezik tőlünk és kérdezzük egymástól a közeli és távolabbi jövendőt kutatva, hogy „mi lesz itt?”, akkor erre a kérdésre, hogy „mi lesz itt?” a „mi leszünk itt” válasz rendíthetetlen hitével és bátorságával tegyük hitvallásunk és nemzetünk, a történelmi hazánk érdekében dolgainkat.

Nekünk, magyar katolikusoknak erőforrás a Szentek élete, erőforrás minden olyan történelmi, nemzeti sikerélmény, amely mögött közösségek munkája, összefogása, küzdelme van, s ez már vallásfelekezet nélküli, keresztény és magyar történelmi összefogás.

Igen, mi a történelmünkből megtanulhattuk, hogy csak olyan törekvés jut diadalra, amelynek mártírjai vannak.

Mindszenty bíboros urunk életútja a keresztény Magyarország XX. századi szenvedéstörténetét példázza. Ezzel hitelesítette eszméjét, hogy csak a keresztény értékek jelenvalósága, gyakorlata erősítheti nemzetünket. Ez is tízparancsolat, a XXI. században még érvényesebb, mint valaha.

Csak vázlatosan sorolom föl:

  • Az emberi élet szentsége.
  • A Személy méltósága.
  • A házasságon alapuló család központi szerepe.
  • A nevelés-oktatás jelentősége.
  • A gondolat- és szólásszabadság.
  • A saját meggyőződés és a vallás szabadsága.
  • Mindenki együttműködése a közjó érdekében.
  • A munka, mint személyes és társadalmi jó.
  • A politikai hatalom, mint szolgálat.

Igen, az élő nemzet keresztény erejét kell mozgósítanunk akkor, amikor a rombolás erői látszanak erősebbnek az életben, a világot és benne világunkat formázó nagypolitikában.

Mindszenty Társaságunk a maga szerény lehetőségeivel járul hozzá, hogy élénkítse Bíboros urunk emlékezetét, tanításait. Találkozókkal, közösségi rendezvényekkel, ösztöndíjakkal, zarándoklattal, a fiatalok részére vetélkedőkkel és életutak, közösségek elismerésével, a Mindszenty Emlékéremmel próbáljuk erősíteni Isten szolgájának tiszteletét.

A Mindszenty Társaság kecskeméti szoboravató ünnepségén, itt a Mindszenty-szobor előtt, a Szent Család ereklyéinek jelenlétében a Magyar Pálos Rend, a világszerte elterjedt magyar alapítású férfi szerzetesrend képviselőjének ítélte oda, adományozza a Mindszenty Emlékérmet.

Pázmány Péter 1603-ban, 412 esztendővel ezelőtt írta a Pálosokról:

Ha tudni akarod az ország soros állapotját, tekints a Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogyni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország is növekedőben van.

Pázmány Péter, 1603

Valóban, a magyar pálosok rendjének nyolc évszázados története mindenkor hitelesen mutatta hazánk, történelmi hazánk, Magyarország, a magyarság állapotát. A felívelő korszakot próbatételek sora, üldöztetés követte, olykor már úgy tűnt, hogy bevégeztetett, de keresztény hitünk és magyar nemzetünk iránti hűségünk olyan rendkívüli forrás, mozgósító erőforrás volt, ami által képesek voltak és képesek vagyunk a megújulásra.

Ma a Magyar Pálos Rend itthon is, a nagyvilágban is reneszánszát éli. Csóka János tartományfőnököt idézem:

Hosszú előkészületi munka után 2014. január 26-án új kolostort alapítottunk Hargitafürdőn. … Az Isteni Gondviselés megerősítő jelét látjuk abban, hogy közel 300 év után éppen a gyulafehérvári egyházmegye hívatta vissza a Pálosokat Erdélyországba.

Csóka János, tartományfőnök

Mindszenty Bíboros urunk örök érvényű hitvallása fegyelmez és figyelmeztet bennünket a gellért-hegyi Sziklatemplomban, Petőfiszállás – Pálosszentkúton, Pécsett, Márianosztrán és immár Hargitafürdőn: „Nekünk meg kell maradnunk hívőnek és magyarnak, mert egyetlen magyarnak sem szabad elveszni gyötrelmes sorsotokban, amíg Isten végtelen könyörületéből jön a virradat, éljetek hűségben Istenhez, Egyházhoz és történelmi hazátokhoz.”

Ez a jelenvaló tanítás is erőt ad nekünk ahhoz, hogy a történelmi fenyegetettségben a „mi lesz itt?” kérdésre a „mi magyarok és keresztények leszünk itt” bizonyossággal válaszoljunk.

Kecskemét, 2015. szeptember 27.

Lezsák Sándor