Boldog Özséb rendalapító ünnepe Márianosztrán

Özsébnek megvoltak az eszközei, amik az odaadásban segítették: a kereszt, a könyv és a kétkezi munka

2017. január 25.

2017. január 18-án Boldog Özséb halálának évfordulójára emlékeztünk Márianosztrán a Magyarok Nagyasszonya Bazilikában. Az ünnepi szentmisét Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök mutatta be, a szentbeszédet Msgr. Darvas-Kozma József pápai káplán, esperes, csíkszeredai plébános mondta. Az ünnepen a Pálos Rend itthon is elindította a Lengyelországból induló „Mária Élő Koronája” kezdeményezést.

P. Vízi András, a nosztrai perjel, plébános köszöntötte a püspök urat, a pálos atyákat, konfrátereket és a zarándokokat. Mindannyiunk nevében beszélt, mikor kimondta, azért jöttünk össze, hogy megerősítsük hitünket, örüljünk a szenteknek, és kérjük az Úr kegyelmét, hogy tanúságot tudjunk tenni hitünkről.

Mit jelent az Istennek való teljes átadottság, életünk teljes odaadása? – ezt a kérdést állította szentbeszéde középpontjába Darvas-Kozma atya. Ahogy hallgattuk őt, szinte együtt mentünk végig a pilisi erdőn, képzeletben betekinthettünk az ott élő remeték életébe. Átérezhettük, hogy hogyan hagyták el otthonaikat Istenért, mondtak le vagyonukról, és alázatosságukkal hogyan adták át önmagukat a teljes szolgálatra.

Az ünneplés napjához Szent Margit is hozzá tartozott, az atya szépen jelenítette meg az ő személyét is, és közösségét Özsébbel a magyarságért vállalt vezeklésben. Életükkel mindketten a feltétlen odaadás példáját mutatták, és teszik ma is.

A szentbeszédben elhangzott, hogy Özsébnek megvoltak az eszközei, amik ebben az odaadásban segítették: a kereszt, a könyv és a kétkezi munka.

A kereszt Isten végtelen szeretetét és a hitünket jelenti, és azt, hogy mi emberek, az ő gyermekei, egymásnak testvérei vagyunk. A könyv, mint szellemünk állandó tápláléka, művelésünk eszköze. Minden könyv közül kiemelkedik a Szentírás, hiszen egyedülálló módon ad útmutatást az isteni rend szerinti élet megéléséhez. A kétkezi munka Özséb számára a Teremtő dicséretét, a föld művelését, a mindennapi kenyér előteremtését, a hittel való verejtékezést jelentette.

Darvas-Kozma József atya beszédének végén önvizsgálatra hívott mindenkit. Hogyan viszonyulunk mi, Boldog Özséb magyarjai a kereszthez, a könyvhöz és a kétkezi munkához? Van hitünk, vagy lázadunk, értetlenkedünk, belezuhanunk a kétségbeesésbe? Olvassuk-e a Szentírást, a keresztény sajtót, vagy megelégszünk a szappanoperákkal? Ég-e kezünk alatt a munka, vagy sopánkodunk, nyafogunk? Mikor kezdjük el az építő munkát?

A szentmise után a pálos konfráterek, a rend tiszteletbeli tagjai közösen elmondták a konfráterek imádságát.

Végül Csóka János, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke útjára indította a „Mária Élő Koronája” kezdeményezést.

A „Mária Élő Koronája” akciót annak jegyében indítják útjára a pálosok, hogy 2017-ben ünnepeljük a pálosok által alapított częstochowai búcsújáróhely Fekete Madonna-kegyképe megkoronázásának 300. évfordulóját. A Szűzanya képét 1717-ben koronázták meg a XI. Kelemen által küldött pápai koronákkal. Rómán kívül ez volt a világon az első ilyen esemény.

Napjainkban nem arany koronával akarjuk megkoronázni Máriát, hanem evangéliumi életünkkel. Az arcunkra van írva egész életünk, s annak minden történése. Szemünkben egyaránt tükröződnek a vágyaink, az élményeink, az örömeink és a szenvedéseink. Szeretnénk Mária élő koronájává válni!” – ennek jegyében fényképet kérnek mindenkitől, aki felajánlást szeretne tenni Máriának, hogy minden fénykép „egy-egy gyémántként” a koronára kerüljön. Az ország több pontján, a pálos rendházakban és számos plébánián is gyűjtik a képeket.

A három januári szent remete
Januárban egymást követi a naptárban Remete Szent Pál (január 15.), Remete Szent Antal (január 17.) és Esztergomi Boldog Özséb (január 20.) napja. A három katolikus szentet a remete hagyomány köti össze az emlékezetben. Szent Pál és Szent Antal az ókeresztény időszak remetéinek (ún. sivatagi atyáinak) első képviselői, Boldog Özséb pedig a magyar föld szentje; a tatárjárás után remeteségbe vonult esztergomi kanonok, aki – az utóbb Remete Szent Pálról elnevezett – egyetlen magyar alapítású és máig működő Pálos Rend megszervezője.

Papp Orsolya

Fotó: Varga László