A történelem szorításában – a lélek szabadságával

Könyv jelent meg Arató László életéről.

2019. január 30.

A közelmúltban a katakomba-pálosokról is jelentős információkat tartalmazó könyv jelent meg Elmer István népszerű újságíró tollából. A Ráció-LAMBDA Bt. könyvkiadó erről kiemelt jelentőségű könyvbemutatót rendezett Pécsett, 2018. december 18-án. A műben a szerző a pécsi származású Arató Lászlót kérdezi életéről, akit meg is hívtak ez alkalomra. Ez lehetővé tette, hogy a kérdezettől – az énáltalam elmondott és a könyvben leírt – bonyolult életével kapcsolatos eseményekről élőszóban részletesebb tájékoztatásokat is kaphassunk. 

A bemutató elején – a Kiadó felkérésére – röviden ismertettem a válaszadó sokak által régóta várt életrajzát. A könyvhöz Bátor Botond pálos szerzetes, korábbi tartományfőnök írt Előszót.
Magam, a jelenlévő pécsiek között széles körben ismert Arató László idézetével kezdtem tájékoztatásomat: „Akkor még nem tudtam, hogy a történelem valódi urai nem a percéletű diktátorocskák, mint Hitler és Sztálin, kik miatt tízmilliók haltak meg értelmetlenül, hanem a Gondviselés, aki görbe vonalakkal ír egyenesen. Bárcsak valamennyien odafigyelnénk Rá.”
Korábban még én sem tudtam, hogy Laci bácsi, Elmer István által megírt sorsát, a magyar történelem irányította, amely kiszámíthatatlan eseményeket hozott vitéz dr. Arató Jenő törvényszéki-, majd táblabíró polgári családjában felnövő, keresztény lelkületű harmadik fia életében.
A családban két-két év korkülönbséggel felnövekvő három idősebb fiútestvér: Miklós, Béla és az 1927-ben született László, elemi iskolájuk után tanulmányaikat a pécsi Nagy Lajos Ciszterci Gimnáziumban folytatták. Laciban itt a cserkészet mellett a Mária Kongregáció és a szabadidős játékok értékes nyomot hagytak. A serdülő fiatalokkal személyesen is foglalkozó Kühn Szaniszló OCist. igazgató, a cserkészparancsnok Éber Alán OCist. hittantanár és a bérma apának is felkért – de azt vállalni nem tudó – Opperman Balduin OCist. osztályfőnök életformáló egyéniségükkel hagytak nyomot a harmadik Arató fiú bontakozó személyiségében.
1942-ben, az ötödik osztály elvégzése után a természetet és a rendezett életet szerető ifjú önként felkészült a pécsi Zrínyi Miklós Hadapródiskola felvételi vizsgájára. Eközben a kamasz fiú egyre jobban ráérzett a tanulással járó tudás örömére. Meg is lett az eredménye. Sikerült hazulról bekerülni a katonai fegyelemmel működő „Zrínyibe”, amely tovább erősítette hazaszeretetét és a vallásos alapú jellemét.
A könyvben olvashatók a Pécshez egyre jobban közeledő szörnyű világháborús front eseményei. Végül a katonatiszteket nevelő iskolának is menekülnie kellett. Először Sopronba, majd Németországba, ahol a még 18. évét sem elérő Arató Lacit, társaival együtt az előrenyomuló amerikai páncélos hadsereg hadifoglyoknak nyilvánította 1945. március 25.-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén. Ezt követően, a rajtuk lévő ruhán kívül mindenüktől megfosztva, gyalog, túlzsúfolt teherautókon és nyitott vasúti tehervagonokban Franciaországba szállították őket. Itt a sűrűn lakott hadifogoly-táborokban gyakran az általuk rég nem látott finom, de csekély mennyiségű fehér kenyér- és csokoládé fejadagon éhezve várták a hogyan továbbot.
Végül, fiatal kora miatt az elsők között, még 1945. november 5-én, kalandos körülmények átélésével hazakerült, az idő közben elnyomott és nagyon megváltozott sorsú Magyarországra.
Ezt követően kérdések sorával folytattam mondanivalómat. Ilyen körülmények között hogyan és mit tanult tovább Arató László? Hogyan kamatoztatta cserkész és hitéleti elkötelezett életét a politikai kényszerből egyre inkább ható ateista körülmények ellenére? Hogyan lett az önkéntes szegénységet és minden áldozatot vállaló pálos szerzetesrend tagja? Mi lett vele annak betiltása után? Hogyan tette fel adottságait, a fiatalabb nemzedék kereszténységéért, valamint a katakomba pálos rend életben maradásáért és fejlődéséért? Hogyan lett pálos konfráter? Ki volt az apostoli lelkületével példát mutató titkos rendfőnöke, Bolváry Pál, a nála másfél évvel idősebb pálos szerzetes?
Laci bácsit miért tartóztatták le és ítélték el három év börtönre? Mi történt vele az 1989. évi rendszerváltozás után? Hogyan lett az ő közreműködésével is létrehozott Országos Lelkipásztori Intézet gazdasági igazgatója? Nyomban az ateista hatalom összeomlása után miért és hogyan kezdeményezte az egyházi Márton Áron Kiadó alapítását? Hogyan írt, és miként valósította meg az ateizmussal fertőzött fiatalok, valamint az elbizonytalanított hívek részére elsőként a korszerű és markáns lelki értékeket erősítő hitéleti és cserkész ifjúsági könyvek kiadását? Hogyan tudta szervezni és közel hét évig vezetni a Kárpát-medencében újraéledő magyar cserkészszövetségek élő közösségét, a Magyar Cserkészszövetségek Fórumát? És folytathatnám a kérdések sorát annak életéről, aki adottságait és pálos lelkiségét a Gondviselésnek tulajdonította, a próbatételek sodrásában pedig a Jóisten akaratának megnyilvánulásait ismerte fel, mindig derűsen és hálatelt lélekkel?
Ezért hívtuk meg szülővárosába A történelem szorításában – a lélek szabadságával című könyv kérdezettjét, hogy mindezekre ne csak a megjelent műben, hanem a jelenlévők kívánsága szerint, élményeiben gazdag tájékoztatást adjon. A válaszok nem annyira Arató László életéről szóltak, hanem az áttekintett keresztény magyar társadalom történelmi élni akarásáról. Ez mindvégig jelen volt az üldözés alatti katakomba korszakban. Sajnos korunkban is még érzékelhető az elmúlt négy évtized szorító hatása. Ezért továbbra is kiemelten fontos a Laci bácsi szándéka szerinti lélek szabadságával élő cserkész, pálos és magyar testvérek Jóisten szeretetébe kapaszkodó élni akarása!

vitéz Vadász István
a könyvbemutató levezetője

Fotó: vitéz Szárazajtai János