Jézus Krisztus barátságáról

Ha Jézus Krisztus mint jó barát és jóságos vezető ott van mellettünk, akkor mindent el tudunk viselni

JÉZUS KRISZTUS BARÁTSÁGÁRÓL

Ha Jézus Krisztus mint jó barát és jóságos vezető ott van mellettünk, akkor mindent el tudunk viselni. Ő mindig kész rajtunk segíteni, és bennünket támogatni, senkit el nem hagy: egyszóval igazi és őszinte barátunk. Az is világos előttem, s azóta teljesen beláttam, hogy ha az Úristennek kedvében akarunk járni, és azt óhajtjuk, hogy nagy kegyelmekben részesítsen bennünket, akkor úgy akarja, hogy mindezt Jézus Krisztus szentséges emberi természetének révén kapjuk meg, amelyben ő szent Felségének – saját szavai szerint – gyönyörűsége telik. (...)

Kívánhatunk-e többet annál, hogy ilyen hűséges barát legyen mellettünk, aki nem hagy bennünket cserben, mint evilági barátaink szokták, ha bajba és nehéz helyzetekbe kerülünk. Boldog az az ember, aki őt őszintén és igazán szereti, és állandóan kitart mellette. (Önéletrajz, 22. fejezet 6-7. bekezdés)

Képzeljétek el az Urat magatok mellett, s nézzétek, milyen szeretettel és alázattal tanít benneteket. Higgyetek nekem, bármennyire is próbálnátok, ilyen jó barát nélkül nem juttok előre. Ha hozzászoktok, hogy magatok mellett tudjátok Őt, és Ő látja, hogy szeretettel teszitek, és igyekeztek kedvében járni, el sem tudjátok majd kergetni Őt - mint mondani szokás -, mindig hiányozni fog nektek, segíteni fog minden megpróbáltatásban, veletek lesz mindenütt. Azt gondoljátok, kis dolog, ha egy ilyen barát áll mellettetek? (A tökéletesség útja 42. fejezet, 1. bekezdés)

Valahányszor pedig rágondolunk Krisztusra, mindig jusson eszünkbe a szeretete is, amellyel annyi kegyelmet ajándékozott nekünk, és hogy mekkora szeretetet tanúsított irántunk az Úristen, amikor szent Fiában ennek az irántunk való szeretetének a zálogát adta nekünk. A szeretet ugyanis szeretetet szül. Ezért igyekezzünk is, hogy mindig figyelemmel legyünk rá, és ezzel is élesszük magunkban a viszontszeretetet! Mert ha egyszer – az Úr kegyelméből – az ő szeretete mélyen belevésődik szívünkbe, akkor majd minden könnyűvé lesz számunkra. Hamarosan és kevés fáradsággal igen sokat tudunk majd elérni. (Önéletrajz, 22. fejezet, 14. bekezdés)


AZ IMÁDSÁGRÓL

Odaképzelheti magát Krisztus elé, s beleszerethet az ő szent emberi természetébe. Igyekezzék állandóan vele maradni; beszélgessen vele: adja elő neki, ha valamire szüksége van; panaszolja el neki bajait; ossza meg vele örömeit; ne feledkezzék meg róla, ha jól megy a dolga. Mindezt meg lehet tenni kész imaszövegek nélkül, egyszerű szavakkal, amelyeket vágyaink és szükségleteink önként adnak ajkunkra. (Önéletrajz 12. fejezet, 2. bekezdés)

"Nem azt kérem, hogy gondolkodjatok Rajta, sem hogy sok gondolatotok legyen, vagy nagy és fennkölt megfontolásokra késztessétek értelmeteket. Nem kérek többet, csak hogy tekintsetek Rá . Hiszen ki akadályoz meg abban, hogy lelki szemeiteket Rá emeljétek – még ha csak időről időre is, ha nem vagytok képesek többre? Ha egyszer képesek vagytok igen csúnya és visszataszító dolgokra gondolni, miért nem tudtok rágondolni a legszebbre, amit csak el lehet képzelni? Ha nem tetszene, engedélyezem, hogy többet ne gondoljatok Rá. Hiszen Jegyesetek soha nem fordítja el szemét rólatok, és ezer rút és utálatos dolgot viselt el, amit Ellene elkövettetek, de még ez sem volt elég Neki, hogy ne nézzen többé rátok. És nektek soknak tűnik, hogy lelki szemeiteket a külső dolgokról elfordítva néha Rá pillantsatok? Nézzétek, hogy nem vár semmi másra – ahogy a menyasszonynak mondja –, csak hogy rátekintsetek; s amint kívánjátok, mindjárt megtaláljátok Őt. Annyira nagyra becsüli, hogy újra meg újra Reá nézzetek, hogy minden erőfeszítést megtesz érte."
(A tökéletesség útja. 42. fejezet, 3. bekezdés)

„ ...mert nem más a belső ima, véleményem szerint, mint bensőséges kapcsolat fenntartása, úgy, hogy sokat vagyunk egyedül Azzal érintkezve, Akiről tudjuk, hogy szeret minket…” (Önéletrajz 8. fejezet, 5. bekezdés)

Részletek Avilai Szent Teréz műveiből