Pálos szentmise volt 2022. július 16-án, szombaton 17 órai kezdettel Pálosvörösmarton, a Mária parkban. A szabadtéri misét a családokért ajánlották fel, és azt Vizi András márianosztrai perjel atya celebrálta. Homíliát Bátor Botond hargitafürdői elöljáró atya mondott. A szentmisén koncelebrált még Juhász Ferenc érseki helynök, a Miskolc-Mindszenti plébánia plébánosa, Borsos József pálos atya és Iváncsy Balázs helyi plébános atya. A szentmise végén Borsos József atya köszöntötte a családokat, akiket aztán jelenlévő atyák egyenként áldásban részesítettek.
Kilenc évvel ezelőtt Dr. Katona István püspök atya áldotta meg ezt a helyet, azon a településen, ahol évszázadokon át éltek és imádkoztak a pálos szerzetesek. Azóta minden évben ünnepi szentmisén népesül be a park. A dátum nem véletlen, hiszen Pálosvörösmart ma is látható temploma 1893. július 18-án készült el a feljegyzések szerint; erről Ragó Ferenc saári lelkész levélben számolt be akkor az egri érseknek.
A templom építésének az előzményeivel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a mohácsi csatavesztés után a térség települései elnéptelenedtek, a portyázó törökök feldúlták a hívek templomait. Az utolsó pálos szerzetes, Sőtér Benedek is a gyöngyösi ferenceseknél talált menedéket. A hódoltság utáni időszakban nehezen indult újra az élet, az elhagyott falvak benépesítése viszonylag lassan ment. Pálosvörösmarton is megindult betelepítés az 1740-es években Orczy báró jóvoltából, majd a pálosok, mint a település ősi birtokosai is bekapcsolódtak a folyamatba. A hódoltság végétől mégis több mint száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy előrelépés történjen a pálos kolostor és templom újjáépítésében.
1780-ban a pesti pálos perjel fából új szükségtemplomot szándékozott építeni, és a kolostor helyreállítása is tervben volt. A kolostortemplomot akkor újjá lehetett volna építeni, de az egyháztól nem érkezett jóváhagyás erre. 1783-ban Porubcsánszky György végrendeletében a farkasmályi telepítendő szőlők hozadékára számítva Veresmarton templomot kívánt alapítani. A végrendelet alapján arra lehet következtetni, hogy a farkasmályi és veresmarti szőlőből származó dézsmát a veresmarti pálosok szedték be, és ez alapot nyújtott volna a templom építéséhez. A terv megvalósulását a pálos rend feloszlatása akadályozta meg; II. József 1786-ban oszlatta fel a szerzetesrendeket. Közben azonban 1783-ban VI. Piusz pápa a lengyel pálos rendtartományt függetlenítette a magyartól, ezzel biztosítva a jövő számára a pálos rend jogfolytonosságát. 1825-ben ismét felmerült az igény az új templom építésére, ám hiába készültek el a tervek, a vallásalap nem volt hajlandó azt finanszírozni, a hívők pedig képtelenek voltak ilyen nagyságrendű összeget előteremteni. 1881-ben tervek és költségvetés is készült az új templom kivitelezésére. Azonban ismét tíz évnek kellett eltelnie, hogy valójában elinduljon az építkezés.
1892 novemberében kötötték meg az építési szerződést Szvoboda Antal gyöngyösi építőmesterrel, aki 3312 forint 74 krajcár költséggel vállalta a templom felépítését. Alig több mint fél év alatt elkészült a templom, ám ez nem jelentette a teljes befejezést, hiszen még hiányzott többek között az oltárkép. Túry Gyula festőművész alkotása 1901-ben készült el, és Jézus megkeresztelését ábrázolja. A háború után a négyszögletes, tégla alapú templom szűknek bizonyult, és közadakozással egy félköríves, tágas szentéllyel bővült.
A jelenlegi templom berendezéseivel kapcsolatban mindenképpen kiemelendő Remete Szent Pál és Boldog Özséb szobra, melyek az egykori pálos kolostorból származó, faragott középkori, műemléki jellegű szobrok. Ezeket a hódoltság alatt a gyöngyösi ferencesek őrizték. Igazi különlegesség a templomban Szent II. János Pál pápa vérereklyéje. 2020. május 18-án Szent II. János Pál pápa születésének 100. évfordulója alkalmából Iváncsy Balázs plébános atya ünnepi szentmisét celebrált annak tiszteletére, hogy vérereklyét kapott az egyházközség. Ekkor láthatták először a hívek a vérereklyét, melyet aztán október 4-én ünnepélyes keretek között helyeztek el az e célra készített ereklyetartó szekrényben, így azt már mindenki láthatja, aki belép a templomba. Az ereklye – a pápa elleni merényletből származó apró véres textildarab – egy csodálatosan megmunkált kereszt alakú tartóban látható a díszes ereklyetartó szekrényben. A vérereklye az egyháztanács korábbi elnöke – aki pálos konfráter és a Mária park megálmodója is egyúttal – közbenjárásának köszönhetően érkezhetett meg Pálosvörösmartra. Az ereklye megszerzéséhez Marian Waligóra lengyel pálos szerzetes segítségét kérték, aki Stanisław Dziwisz bíboroshoz, a pápa volt titkárához fordult a kéréssel. A bíboros hozzá is járult az addig Częstochowában őrzött ereklye Pálosvörösmartra való áthelyezéséhez.
Mária park
A Mária park, a szentmise helyszíne különleges értéke a településnek, amit az év minden szakában sokan keresnek fel.
A hely méltó emléket állít az egyetlen magyar alapítású és ma is működő férfi szerzetesrendnek, a pálosoknak, hiszen már a település 1304-ből származó első írásos említése is a pálosokkal kapcsolatos, mely szerint Bene Pusztából az Aba nemzetségbeli Csobánka család Sámuel, Pál és Dávid a pálos rendnek adományozta a község területét. A pálos rend templomát és kolostorát 1334-ig építették, a kolostor az egyik legnagyobb volt az akkori Magyarországon.
A parkban ismertető táblák igazítanak el a rend történetéről és Boldog Özséb életéről. A pálos rendet Boldog Özséb, egykori esztergomi kanonok szervezte meg, akinek Varga Gábor szobrászművész által készített szobra is megtalálható a Mária Parkban. Özséb az 1241-42-es tatárjárás után lemondott kanonoki méltóságáról, szétosztotta javait, majd a Pilis-hegység rengetegébe vonult vissza remeteségbe néhány társával, a mai Pilisszentlélek és Kesztölc határában lévő Hármas-barlangba, amelynek közelében 1250-ben a Szent Kereszt tiszteletére kolostort és templomot építettek maguknak. A pilisi remete első ténykedése az volt, hogy hármas barlangja alatt, a forrás mellé keresztet állított. Ezért hívják a középkori oklevelek évszázadokon át, még Mátyás korában is szerzetesrendjét „a Szent Kereszt remetéinek”. 1308-ban kapták meg az első pápai jóváhagyást, Károly Róbert kérésére.
Boldog Özséb szobra mögött Varga Gábor szobrászművész egy másik alkotása, Remete Szent Pál domborműve azt a jelenetet ábrázolja Remete Szent Pál életéből, amikor Szent Antal – miután kérésére elhozta Pálnak Szent Atanáz köpenyét – visszaérkezve holtan találja meg őt. A domborműn látható pálmafa, a holló, csőrében cipóval és az oroszlánok Remete Szent Pál attribútumai, melyek a pálos rend címerében is megtalálhatók. A domborművet 2017-ben szentelték fel. A park tiszteleg a magyar történelem azon fontos eseménye előtt is – az ugyancsak Varga Gábor szobrászművész által megalkotott szoborkompozícióval –, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A két alak Nagy-Magyarország sziluettjét ábrázoló virágágyás közepén magasodik, stílusosan a magyar zászló színeivel, piros-fehér-zöld virágokkal.
A Mária park 2016 óta a Szellemi Kulturális Világörökség része, amit a Mária Út Egyesület pályázati forrásból létesített, együttműködve az akkori önkormányzattal. A ma már kegyhelyként ismert parkban évente áldják meg a családokat szabadtéri szentmise keretében.