„A fehér barátok hagyatéka IV.” címmel rendeztek szakmai konferenciát pénteken a zalaegerszegi Mindszentyneumban 2023. szeptember 22-23. között. Mint azt a címben szereplő szám is jelzi, egy konferenciasorozatról van szó, melynek kezdete 2010-re nyúlik vissza.

 Összegezték a régészeti feltárások eredményeit

A tanácskozás résztvevőit köszöntve Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának (ZMI) főigazgatója felidézte: a konferenciasorozatnak az elmúlt tizenhárom évben már több állomása volt. A cél az, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsék a Magyar Pálos Rendhez kapcsolódó tudományos kutatásokat, illetve azok eredményeit.

Havasi Bálint, Simmer Lívia, Puskás Antal és Bali Zoltán

Kiemelte: Zala megyében is fontos téma ez, hiszen több településen, vagy egy-egy falu határában (például Örvényeshegy, Vállus, Enyere, Elek) folynak évek óta régészeti kutatások a témában. Sőt, egy ideje a közösségi régészet jegyében is. Utóbbi azt jelenti, hogy a régészeti projektekhez önkéntesek is csatlakoznak, akik meghatározó szerepet játszanak a kulturális örökség feltárásában, megőrzésében, népszerűsítésében. Örömteli, hogy Simmer Lívia régésszel (Göcseji Múzeum) közösen sikeresen pályáztak, így a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Géniusz Program keretében – mintegy 8 millió forint értékben - forrást találtak a pálos kutatásokhoz és az eredmények összegzéséhez. Reményeik szerint a mostani konferencia anyagából az év végéig egy kiadvány is napvilágot lát.

A tudományos ülésen a város nevében Bali Zoltán alpolgármester mondott köszöntőt. Mint fogalmazott: Zalaegerszeg számára fontos a múlt feltárása és a történeti emlékek ápolása; különösen így van ez az egyházi, vallástörténeti emlékekkel. Már nem először van a megyeszékhelyen olyan esemény, amely a pálosok történetéhez kapcsolódik: néhány éve a Dísz térre érkezett egy vándorkiállítás, és több előadás is foglalkozott már az eddigi Zala megyei kutatások eredményeivel.

A konferencián részt vett a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke, Puskás Antal, aki az eseményt megnyitva többek között elmondta: a régészek olyan mélységeket tárnak fel, melybe a hétköznapi emberek nem láthatnának bele. Az ismeretek megosztása, a kutatások összegzése nemcsak a tudományos élet képviselőinek fontos, hanem a rend tagjainak is. Ő maga is szívesen hallgatja, hogy hogyan éltek, hogyan gondolkodtak korábban a pálosok, egy-egy konferencia számra is mindig ad valami új ismeretet.

A tanácskozáson többek között szó esett a Balaton környéki pálos kolostorok alapításáról és múltjáról, a zalai pálos kutatások legújabb régészeti eredményeiről, de az építészeti örökségről, például a pálos monostorokból származó faragott építészeti maradványokról is.

A program kiegészítő elemeként szombaton szakmai kirándulásra került sor olyan környékbeli településeken, ahol a közelmúltban folytak régészeti feltárások a témában.

A pálos rend egy magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amely a mai napig működik. A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket.

Forrás: https://www.zalamedia.hu/vezeto-hirek/egyszervolt/konferencia-a-palosok-multjarol