A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Régi Zenetörténeti Osztálya és a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport szervezésében hangversennyel, poszterkiállítással és könyvbemutatóval egybekötött tudományos ülésre került sor május 4-én a Zenetudományi Intézet Bartók termében.
A bevezető előadásban Czagány Zsuzsa „A töredékkutatás háromlábú széke” címmel ismertette a hallgatóknak a töredékkutatás sajátosságait.
A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár ismeretlen eredetű késő középkori kottás kéziratáról Nagy Torma Julianna tartott előadást, míg Szoliva Gábriel OFMA Kolozsvári-Sillye Béláról beszélt, akit a középkori zenei fragmentológia magyar előfutáranának neveztek meg.
Göbölösné Gaál Eszter 16. századi kottás töredékeket – H. Zedler Luther összkiadásán a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményében – mutatott be előadásában, majd Gilányi Gabriella bemutatóján pedig „A legkisebb is számít. Újabb azonosított kottás fragmentulum”- ról hallgathatták meg a résztvevők a legfrissebb kutatási eredményeket.
A Magyar Pálos Rend és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete közös kiadásában megjelent Częstochowai pálos kantuále – Czagány Zsuzsa, Sarbak Gábor (szerk.): Cantuale Paulinorum saec. XVI. Zene- és nyelvtörténeti tanulmányok – délutáni könyvbemutatóján a könyvről beszélgetett a szerzővel, szerkesztőkkel Földváry Miklós István. A kerekasztal beszélgetés előtt bevezetőt mondott P. Puskás Róbert Antal OSPPE, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke.
Az előadások között gregorián és polifon tételek és népénekek hangzottak el Göbölösné Gaál Eszter, Tóka Borbála, Enyedi Mózes és Varga László Dávid előadásában, valamint megtekinthetők voltak a kutatócsoport legújabb hazai és külföldi kutatóútjainak eredményeiből összeállított poszterek. A könyvbemutató végén középkori és újkori pálos kódexekből énekelt a Budafoki William Byrd Énekegyüttes, vezényelt Winnington-Ingram Johanna.
Az alábbi részletet a pálos tartományfőnök Puskás Antal atya könyvbemutatón elhangzott beszédéből idézzük:
„Ha a Cantuale történetére pillantunk, felidéződik szerzetesrendünk története is, melyből láthatjuk, hogy a Pálos Rend nemzeteken – legalábbis a lengyel és a magyar nemzeten – felülálló, azokon átívelő egységet képez, hasonlóan a többi pápai jogú, tehát közvetlenül a Szentszéknek alárendelt szerzetesrendhez.
Talán fölösleges megemlítenem, amit mindnyájan tudunk, hogy magyar földön jött létre rendünk a 13. században, aztán történelmünk alakulása miatt már évszázadok óta lengyel földön, a częstochowai Jasna Górán, a Fényes Hegyen található kolostorban van a központunk. Ne feledjük, hogy ezt az 1382 óta meglévő lengyel kolostort magyar pálosok alapították és lakták be, és a középkor végi, kora újkori konfraternitásában is csak úgy hemzsegnek a magyar nevek, mint ahogy a mai napig is a vallási és a kulturális szálakon keresztül élő és eleven példája a magyar-lengyel történelmi léptékű kapcsolatoknak.
Hadd folytassam a kettős jelleg hangsúlyozását: Cantualénkat – talán mondhatom így – magyar kolostorban írták, állították össze egy nagyon is végzetes, sorsfordító évszázadnak az elején, és még ugyanannak az évszázadnak a végén már a lengyel, częstochowai kolostor tudta kéziratunkat a magáénak, és őrizte meg számunkra. Elsősorban a lengyel és a magyar pálosok számára. Ezt talán még azzal is kiegészíthetem, hogy a jasna góra-i kolostorban megforduló magyar zarándokok számára is, akik ismerős dallamokra és saját nyelvükön szerzett imaszövegre figyelhettek fel, ha valamelyik épp ott tartózkodó magyar pálos e kötetet felütötte.
Mindkét fél – a kéziratot létrehozó, valamint az azt sekrestyéjében, majd könyvtárában megőrző – egyaránt hálás lehet a másiknak, azzal együtt, hogy akaratukon kívül állt elő ez a sajátos helyzet, mert nyilván a kódex sem ezt a sorsot képzelte el magának, miközben énekeltek belőle, vagy éppen magyar imádságot írtak bele…
Rendünk az elmúlt évtizedek alatt tudatosan jó kapcsolatokat épített ki többek között a tudományos és kulturális élet meghatározó képviselőivel. Ennek egyik nagyszerű eredménye, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban sikerült a Cantuale kéziratát restauráltatni, a könyvtár és a Rend közötti együttműködési megállapodás értelmében, a magyar kormány céltámogatásával. Hadd mondjam, hogy a könyvtárban a sok pálos emlék között e kézirat biztosan jól érezte magát. Természetesen mindezt megelőzte a lengyel fél engedélye, amiért rendünk vezetőjének, Arnold Chrapkowski generális atyának tartozunk köszönettel. A restaurált kódex tavaly került (furcsa ezt mondani) itthonról haza, Lengyelországba, de fizikai valójának vizsgálata után digitalizált másolata a kutatók rendelkezésére áll; e kutatómunka szép eredménye pedig az előttünk fekvő tanulmánykötet, amelynek Rendünk az egyik kiadója.”
Az esemény meghívója ezen a linken megtekinthető.