Budapest - Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom

A Gellért-hegy, mely dolomitbércével 140 méter magasra emelkedik a Duna fölé, középkori nevét - Pest-hegy (Mons Pestiensis) - arról a barlangról kapta, amelyből a Sziklatemplomot kialakították. A "pest" szó egyes szláv nyelvekben kemencét, barlangot, üreget jelent. Ez a feltűnő természeti képződmény (a "pest") messziről is nagyon jól látható megkülönböztető jel volt, az akkor még szinte teljesen kopár sziklafal oldalán.

Mivel a Duna ezen a helyen volt a legkeskenyebb, ezért már ősidők óta volt itt átkelőhely, melyet a hegyről Pesti-révnek neveztek. A folyó bal partján kialakult nagyobbik települést Pestnek, a jobb parton lévőt pedig Kis-Pestnek hívták. Néhány száz évvel később az idetelepülő németek is átvették Pest városának nevét, s a maguk nyelvére lefordítva, "Ofen"-nek nevezték el.

A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándokcsoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdes-ban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. A templomépítés munkálataival 1931 tavaszára készültek el. A templomot Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel.1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felöli oldalán, a Lengyelországból másfél évszázadnyi idő után szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára.

A reményteli újrakezdés után 1950-ben a kommunista diktatúra a legtöbb magyarországi szerzetesrend, így a pálosok működését is betiltotta, később a Sziklatemplomot bezáratta és másfél méter vastag betonfallal elzárta a nyilvánosságtól. A templom belső tereiben karsztvíz megfigyelő állomást alakítottak ki, a kolostort pedig a balettintézet kapta meg, lánykollégiumként. A rendszerváltás után 1990-ben visszakapták kolostorukat a pálos atyák, és megnyitották a Sziklatemplomot. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották, és annak egy darabját a bejárat jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra négy évtizedére.

A Sziklatemplomba betérő látogató rácsodálkozhat Isten teremtő művének, s az ember lelki és fizikai erőkifejtésének csodálatos összefonódására. A gazdag történelmi örökséget, a nemzeti, kulturális, vallási, természeti értékeinket mintegy összefogó Sziklatemplom, ha nem is teljes képet, de egy finom metszetet ad arról, ami magyar és keresztény. Bízunk benne, hogy a templom, és az itt szolgálatot teljesítő magyar alapítású Rend, a Pálosok, Pázmány mondása szerint, valóban az ország fejlődésének jelzője, és nem csak jelzője, hanem annak segítője is lesz.

Elöljáró